2010 augusztus hónap bejegyzései

Felsikált, mint a padlót, közben azt hajtogatta, legalább szép vagyok. Visszakérdeztem volna, mekkorák a himlőhelyei, ha felfogják az esőt. Kihűltek a csigák a parkban, jó lenne félrenézni végre, a murvából nem csipegetni a szemeket. A fiola kitördel, minden más lett, … Bővebben… →

A szeretők neve Éva. Marla nézi az anyajegyeket, a nő kulcscsontjait, aztán megszólítja, nem hezitál. Tudod, Éva, van hála, és van megbocsátás is. Éva ránéz, nem jön zavarba, később kiderül, az elmúlt pár hónapban ez nem az első ilyen beszélgetése. … Bővebben… →

A munkaasztalra rakja a hatalmas üvegtáblát, közben puffog magában, megint rossz méretet kértek. Az üvegből kivágott rész a fafakkok közé kerül, valószínűleg soha nem tudja már felhasználni. Nagymama leemeli a léniát a falról, A legnagyobb kell, fejben már számol, ráilleszti … Bővebben… →

Muterkám kétnaponta szedte össze a szálakat. Lehajolt, az ujjai közé csippentette, nem használt porszívót, Még bírok hajolni, mondta. Kezében a szálakkal szólította meg, Várjál már, fiam, valamit tudnod kellene. Megállt, az újság nagyot rezzent, pedig erősen tartotta, de Muterkának annyira … Bővebben… →

A kerületben magukban beszélnek a nők. Nincs rajtuk se zokni, se harisnya, meztelen combjaikat két ujjal átérném. A ruha alig takar, pedig aki szembejön velem, épp nem kurva, talán csak a telekre megy gilisztáért. Azt morogja, Örömből csináld. A lap … Bővebben… →

Miután meggyőződtünk arról, nincs vérzés, zártuk a sebeket. Az újszülött selyemmajmok egy mutatóujjon elférnek, annyira aprók. Vér tehát nincs, a varratok maguktól hullanak ki majd. Vagy felszívódnak, így képzelem. A brazil kereskedő keveset beszél, a fontos dolgok nem szóban dőlnek … Bővebben… →

Évekig éltem együtt egy kurvával, nem ezen múlik. A megcsalás nem a testen múlik, hanem hogy hova megy az ember haza. Nézd, itt ez az ecset, a szeretkezés valahol itt kezdődik a szálak között, és itt is ér véget. A … Bővebben… →

Azt mondta, mostmár hátradőlhetek, nem lesz semmi baj. A falak magasak voltak, féltem, de ez egy másik éjjel volt. Szofka magához ölelt, az orromban éreztem a finom izzadsággal keveredő dezodorszagot, a mellemhez nyomódó puha melleket. Ez tehát a megbocsátás, gondoltam, … Bővebben… →

A Cika Madonnát Muterkám emelte föl. Apró asszony volt, mély árkok húzódtak végig a testén, akkor láttam, amikor Muterkám a nagy halomba kirakott ruhák felé biccentett, Ezek közül bármit vihetsz, ami jó. Cika Madonna lassan ment oda a halomhoz, mint … Bővebben… →

A nő a gyerekek kezét fogja, ’89-et írunk, széllel szemben gyalogolnak a lépcsőn. Alul a város, az egyik barna és hatalmas labdarózsa mellekkel küszködik, amiatt szedi nehezebben, kapkodja a levegőt, mellette lányok iparkodnak, hogy utolérjék, alig 3-6 évesek. A másik … Bővebben… →