2022 január hónap bejegyzései

Nézni, amit mutat rólam a másik. Nézni egy képet, a képben a testet, a lélek hiányát hagyni testet ölteni benne, az üresség természetét. Nézni a fát, a fára felvitt festék árnyalatait. A bennük feszülő árnyékot visszatükrözni, leegyszerűsíteni feketére és fehérre … Bővebben… →

Ismered az elvágyódás nyelvét. Tudod, milyen, amikor a szív meghasad. Képes vagy két országban gyökeret ereszteni, ezzel is azt tanítva, nincsen tér, az otthon belül van. Túl a lombokon, valahol a felhők felett, amíg repülsz. Tudod, milyen, ha kíméletlen önmagával … Bővebben… →

A fenyőfákkal kezdődött. A buszból néztem a kidobott karácsonyfákat, ahogy pőrén, díszek nélkül támasztják a kapubejárót. Máshol az utcasarkon hevertek halomban egymáson, mint valami ócska kártyavár romjai. Erősen fújt a szél a tűlevelek között. Elindulni, elindulni azzal a tudással, hogy … Bővebben… →