2015 szeptember hónap bejegyzései

http://www.irodalmijelen.hu/2015-szep-29-1120/csobanka-zsuzsa-emese-megerinteni-egy-not “Akkor már pontosan tudta, ha ez a nő gránátalmákat akar, akkor neki ugyanolyan almákat kell festenie, mint ő, ugyanazt a vibrálást és zajlást, igen, van benne valami a folyóból is, gondolta Goran, és a habokból fel-felbukkannak a testek, a … Bővebben… →

“Fogalmam sincs, hogyan lehet megszólítani egy férfit, akinek a nevét is én teremtettem, nem ismerem, csak érzem, erősen érzem a jelenlétét, mint a koncerten a kezed a kezemben, ahol megszűnt az idő, mert úgy ültem ott, mint akit egy ponton … Bővebben… →

Lassan kiürül felettünk az ég, a lombok összesúgnak, selyemharisnyás lábaikat keresztezik az őszi reggelek. A szemedben borízű, kásás éveink pipacs szirmaként hullanak. Érintés érintés helyett. Az újratanult és a kibogozott szálakat, a fonál sodró színeit most hiába hordom lábad elé. … Bővebben… →

A kút, ahogy a Hold roppanásig feszíti széjjel, bolygókra bomló arc, körözvén bennem éjjel. A nyugtalanság emberi félhomálya imára kulcsolt kéz felett a lehelet glóriája. A tanult folyamok kitakart, gőgös számlapjai névtelenségbe burkolt eszmélet gyöngéd holnapjai. A zuhanás, ahogy nem … Bővebben… →

(Caras Ionut) Úsztunk. Mondtad, kövesselek, megmutatnád a tárgyaid. Hagytam, szárítsa fel a nap, a dolgok sűrűsége térben könnyebben változik. Ha számosan vannak, nincs helye az egynek. Sután bólintottam, hogy értem, a test közben emelkedni kezdett, mint a pihés hátú éjszaka. … Bővebben… →