2022 február hónap bejegyzései

Apám az ukránokkal világ életében harcban állt. Visszabontva a gombolyagot viszont nem jutok sehova. A történetszálat, amit mesél, magamra kötve először a határig jutok. Emlékszem, milyen lassan jutunk át. Félelmetes, idegen szavak, kemény tekintetű férfiak, és a félelem lehelete az … Bővebben… →

A csoda a falakon túl lakik. Az üveghegyen túl, ahol ellátok a fák mögötti létig, átlépve az ágakkal összekarcolt égbolt tűfokát. Mozdul az ég, a hóban két szarvas áll, lassan indulnak meg, a havazás nyitja meg őket egymásra. Már azt … Bővebben… →

Aki fénybe mártja az ecsetjét, a sötétből bukik fel a légbe. A megkövesedett szív felett a burok meg úgy reped, mint amikor láthatatlan ember fogja fel magán a színeket, és festi meg a másik által teremtett világot. Ma meg kellett, … Bővebben… →

Kettesével szedi a fokokat, futva távolodik. Előbb gondosan a padkára lép, átlibben a földsáv felett, aztán az autó és a fa között, majd végig a parkolón. A szememmel követem, ahogy lobog a haja. Balra és jobbra, szabadon szállnak a fürtök, … Bővebben… →

Úgy kezdődött, hogy pszichológia fakultációra vártunk. Én a vasradiátornak dőltem, ő tiszta feketében volt. Nem tudtam, mi az, hogy punk, kicsit félelmetesnek is találtam, tarajosfejű fogatlan férfiakat képzeltem magam elé koncerten dühöngve. Én akkortájt hímeztem virágokat a trapézfarmeromra, és kezdtem … Bővebben… →

A krókuszt a felesége hozta, apám kezében egy doboz mosópor, német minőség. Ahogy lekísértem őket, először csak az enyheség csapott meg, apával egyszerre szippantottunk bele a levegőbe az emelkedőn kaptatva felfelé. Ez már tavasz. Tudták, nehezen veszem a levegőt, mióta … Bővebben… →

Reggelre megtaláltam az üvegvágót. Később villant be, álmomban történt, hogy Mami műhelyében addig köröztem, míg végre meg tudtam állni. Mint Baba Jaga kunyhója, forgott velem a múlt, nők sorakoztak boldogtalan, a felmenők, én pedig évek óta kerestem azt a tárgyat. … Bővebben… →

Előbb feszül, aztán kiszakad, végül ragyogó fény tölti be a vidéket. Nincs nélküle a sötét, és nincsen árnyék sem, ami megmutatná, miféle tágasság bújik meg a csöndben, amiből érkezik. Látja a formát, a formában az ürességet, az ürességre mért végtelent. … Bővebben… →