2021 szeptember hónap bejegyzései

Visszatalálni a Rendbe. Ki tudja, honnan indul el? Hol kezdődik az a Semmi, ami elunja önmagát, és a ringatózásra kezd el vágyni, a mozdulatok teremtette térre. Amint térbe lép, időt is álmodik, körvonalazódó spirálok, majd fellegek kísérik útját. Semmiből Valamibe … Bővebben… →

Nyílik a bodza, a peron rozsdaszíne a tintahalra emlékeztet, szépia. Mint régi fotókon, feldereng az árnyékos test, ahogy a part felé tartok. Emlék lesz ez is, aztán semmi, légüres térbe fújt buborék. Viszi a víz, a ház, a tó, fák … Bővebben… →

A Vadaskerti utcánál szállunk le, a járdáról utánafordulok. Himbálja a karjait, már nem néz vissza, nem integet, fél nyolckor nyit a lenti kapu, arra tart. Nyolckor vizsgázik. A harangvirág jut róla eszembe, és lehetne hinta is vagy szirmát vesztett, termőre … Bővebben… →

Hit nélkül nem megy. A sivatag nemtelen, az üresség színe kék. Megfogant fényben fejlődni csak fény tud, de a legmélye maga a sötét. Az a semmi, ami árnyékként jeleníti meg a testeket, a kibomló hajzuhatag mint bimbóját nyitó pünkösdirózsa – … Bővebben… →

Hátrébb, mindig csak egy lépéssel beljebb. Ez itt a major, mellette a villamos kígyóteste nyúlik fel a hegyre, a nedves aszfaltra mintákat rajzol a fény.A vágy súlya virrasztó éjszakára mért vaksötét, a botorkálásban lesz alakja is, ahogy a falakba ütközik. … Bővebben… →

Álmomban a régi életemben jártam. Megvolt a ház, a kert, a tenger, újra virágzott a ládában, amit ültettem, csak én bolyongtam a térben idegenül.Emlékszem, albérlők jöttek, kérdezték, ki vagyok, mit keresek náluk, a férfi, akivel valaha ott éltem, kijött a … Bővebben… →