2015 július hónap bejegyzései

Ott bujkálok a kövek között, várlak. A villanó kirakatüveg vagyok, mintha valaki mozdulna feléd, aztán a Duna selymes felületén az arcodon tükröződve káprázat. Ahogy ébred a Nap, a város, a kerület ablakréseiből szálló por. Néz utánad minden, épp elsuhansz. Megállsz. … Bővebben… →

2014-ben kezdődött. Azóta megváltoztatott mindent, amit a tanításról, tanári és iskolai jelenlétről gondolok. Hálás köszönet Szőnyi Andreának, Forrás-Bíró Alettának, Vida Nárcisznak és a kollégáknak-társaknak érte. Ilyen minőségi és mélységű kurzuson még nem vettem részt. Külön Kanyó Ervin, Pető Zsolt és … Bővebben… →

Forrás: http://kulter.hu/2015/07/tulelo-kepek/ Az utóemlékezet fogalmát kidolgozó Marianne Hirsch a holokauszt túlélőit követő generációk közvetett, átértelmező emlékezetalakzatait vizsgálja. Csobánka Zsuzsa prózatrilógiájának második darabjában – a 2013-as Majdnem Auschwitzhoz hasonlóan – a hirsch-i modellel dolgozik. A hiányzó test egy harmadik generációs elbeszélő szemszögéből … Bővebben… →

Ki tudja, miért, hogy nem tudtam aludni, csak hánykolódtam, végül az ágy is kihűlt. Tovább nem lehet rád várni, suttogtam a sötétbe, mert közben felkel a város, nyitnak a boltok, szárnyát próbálgatni kész a kölyökrigó. A „nagyon hiányzol” felfoghatatlan szerkezet … Bővebben… →

Ferdefények és zsinagógák, a péntek délutánban annyi van belőled. A hátam hűlt helye falakra nyomott minta, onnan néztelek, bárcsak ne lenne bolyongás az ember.     Belőled fa lett. Az ablakrácsokon túl karcsú törzsből elágazás, dús keblű lombok. Mélyben lélegző … Bővebben… →