Az emberi oldal

Van valaki, aki néhány hónapja folton zavarba hoz. Figyelme megtisztelő, olyan éleslátással olvas, amit szeretnék megosztani másokkal is. Jegyzetek a Belém az ujját című első regényhez.

Hogy mindezt pont ma, a küszöbön, az külön öröm, őrzöm majd, amíg csak élek.

Nagyon köszönöm, Palkó!

A kő meg a víz

 

“CSOBÁNKA Zsuzsa Emese „Belém az ujját” című első regénye nagyon jelentős könyv!             A jelenések jelentője. Érzéki gyönyörűségeket fakasztó képzetei örvényként szippantanak be szövegének kiáradását fölfogva. Ihletett órákban kell olvasni. Mélytüzű ráhangolódás, egyfajta alfa-állapot engedi meg, hogy nagyon eredeti hangütését beengedjem agyam tekervényes hámszövetei alá, a zsiger-legbelsők azonosulásába. Az öt éve vajúdott – gondolom nehéz szüléssel világra hozott – első prózai gyermeke átvitt értelmű tényregény. Ereszti belém az ujját, amint új hangjának teljes vértezetben ugranak elő csobánleányi eklogai – pásztori múzsa költöttségében fogant mondatai.

Rejtett mélyszerkezet uralja, ezer fényben fürdő pókfonál, meg nagy csomó acélsodrony kötözi verseihöz, ezek címekben, sorokban és fölzaklató mélységi kőzet- gondolatokba bújtatott pászmákban fonódnak-szövődnek a hús szútráinak barlangjaiba.  Az  el-, az oda-, a fölé- és a visszavonatkoztatások négydimenziós absztrakciójára képes, ez teszi oly belevonóvá mondandóit. Azt preparálja, amit önmagunk elől rejtegetünk. A konkrét abszurditás titkait teregeti, midőn posztmodern módon tárogatja belső útjaink csapásait. Ritmikus karéjozás a titka, alap-mondatrészek kétszeri, háromszori, sokszor négyszeri beismétlődései nagyon erőteljes hatásenergiát képeznek.

Érzületem szerint a négy tucat poéma között a „Szútra” című (talán nem véletlenül épp a negyvennyolcadik oldalon kezdődő) fények felé lépkedés adja a könyv legtengelyét. A főmotor pedig „A Vörösruhás”! Benne a szerelem annyi szubsztanciáját jeleníti meg, ahány – kilenc – holdat látott a Dunába zuhanni, amint  megírta 2015 tavaszán Litera-pályázaton első díjat elnyert poémájában, a „A vak sárkány”-ban. „A szerelem magányos út hazáig, a szerelem csönd, vagy épp hóemberre váró répa. Majd közeledés, tekintet, egy hetedik óra a tanítás végén, üres tér, átcsatangolt kialvatlan éjszaka, végül meztelen és bőrszínű.„ És még ezt a nonettát  kettőzni is tudja, midőn pár oldallal előbb, majd utána következő lapjain ugyancsak rögzíti: „a szerelem önző (És önző a hó is, legyen bármilyen szép, ahogy hullik, vagy ahogy beteríti a tájat.)” […] A szerelem harc (győzelemre játszunk), vagy a szerelem hétköznap, olykor zokni, később a szerelem lát, esti mese, meg virrasztás.” És a csúcsra jutunk: „Mert van élet. A szerelem például az.” Végezetül a szentenciák szentenciája: „A szerelem szerelem.”

Bizton állíthatom: e fél évtized alatt született három CSOBÁNKA-regény egymásba kapaszkodása és szerves összefüggésrendszere – ha már tudja a célt – a legszebb felhőkhöz simul. Ez a trilógia – egy életre elegendő démoni mélyvízbe hatolásával – fölér a nádasi Párhuzamos történetek erejéhöz, már csak a sűrítés arányainak okán is. S ha e nyelvet még további transzba tudja cendentálni, föl fog jutni a Parnasszus belső hegyének csúcsára is.” (L.P.)

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s