Földes Györgyi: Vágyszövegek, üres helyek – Erotika és/ vagy pornográfia a kortárs prózában

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2014/2014_7_8.pdf

“Csobánka Zsuzsa Majdnem Auschwitz című könyve egyszerre posztholokauszt-regény
és háromgenerációs családregény, noha főként a keretező nemzedékek sorsa (a Birkenaut
megjárt Jákob és a Dunába belőtt, de onnan szerencsésen kiúszó Edit, illetve az ő nyom-
dokaikon járó unokájuk élete) idéződik fel benne. S ez a többszereplősség (különösen,
hogy ismerősök egyes helyeken úgyszintén főszereplővé emelődnek) annál is hiteleseb-
ben működik, mert a szövegben nagyon gyakori a nézőpontváltás: a regény, sőt az azt
összeadó szövegek is apró, mozaikdarabszerű cserepekre esnek szét, lírai futamokra,
futó benyomások rögzítésére, olykor szinte látomásos vagy szürrealisztikus képekre,
asszociációkra, hasonlatokra. Az unoka, bár a nagyszülők II. világháborús viszontag-
ságainak nyomába ered, nem ok-okozati viszonyon, direkt és egyértelmű relációkon
alapulva rekonstruálja a maga számára a történteket, múltkeresésében semmi nincs
meghatározva, s ami megfelelésnek tűnik, az is elcsúszik: a múlt a jelen részévé válik
ugyan, de a sok törmelék együtt áll össze valamivé, s az így létrejövő mozaik mint tükör
mutatja meg a megváltódás lehetetlenségét, az elvágyódás, az elkülönböződés uralmát.
Az összes emberi kapcsolat tehát, különösen a szerelmi viszony eleve szenvedésre ítél-
tetett, „majdnem Auschwitz” mindahány – legyen eleve kudarcos, mint Editéké, fizikai
kínokkal, fájdalmas és visszataszító betegségekkel terhes, mint Erzsébetéké, vagy bár
külső akadályokkal (távolság) nehezített, de kívülről akár harmonikusnak is látható, mint
Luluéké. Vagyis bár Editnek, a nagymamának a nyilas suhanc által való szexuális zak-
latása és a Dunába lövetése közvetlenül holokauszt-téma, Auschwitz itt már nem csak
tényleges élményként, sokkal inkább viszonyfogalomként szerepel. „A
szerelem újra és újra megteremti a távolságot ember és ember között, két ember közt annyit hagy csupán,
mindketten megéljék, egyszerre hajlíthatatlan és feloldhatatlan ellentét feszül közöttük
[…] ember emberben fel nem oldódhat, hiszen mindig a magányra figyelmeztet jelen
létével a másik” – gondolja például Lulu. S a szerző is ezt nyilatkozta a barkaonline.
-hu-n: a valakivel való együtt lét önmeghasonulás, miközben csak a puszta létemmel a
másiknak is fájdalmat okozok: az együttlét mindkettőnket egy majdnem Auschwitzba
taszítja (Ménesi, é. n.).
A regényben a főszereplők között a leginkább erotikus viszonyként bemutatott kap
csolat Jákobé és Edité, talán azért is, mert ők e családregényben a „megalapozó” gene-
ráció, genetikus értelemben és az alaptéma (Auschwitz mint viszonyfogalom) megadása
tekintetében egyaránt. Az Indigó című fejezetben a háború megpróbáltatásai után ismét
összekerülő (de végül majd ismét összeszokni nem tudó) pár kékes neonfényben látható,
a fény a szeretkezés végére egészen beburkolja a nőt, hidegsége már mintegy előre utal
kapcsolatuk minőségére és végkimenetelére. Míg tehát a neon „tömpevégű lapátkezekkel
fogdossa össze” Edit testét, egymáson már hiába keresik kézzel a megszokott párnákat,
bőrredőket, „hordozzák a szövetek a múlt emlékeit, a lágert és a Dunát [ti. ahová belőtték
a feleséget. F. Gy.], a barakkot és a Szabadkikötőt” (Csobánka, 2013, 101. o.). S közben
furcsa tükörjáték is ez az (orális) szeretkezés: a felek, elvesztvén a másik ismerősségét,
egymás szemében már nem képesek felismerni magukat, de közben a másik helyett
mégis csak önmagukat látják: a szeretkezésben az én a másik másikja, aki nem található,
nem megismerhető, a magányos én tükröződése a végtelensége által kiüresedett, állandó
elcsúszásban lévő jelként tűnik fel.”

Advertisements
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s