Üresre kacagott világ

Forrás: http://apokrifonline.wordpress.com/2014/03/25/uresre-kacagott-vilag-beszamolo/

 

A PIM Y-generáció névre keresztelt programsorozata elsősorban tanároknak és fiataloknak szóló, olvasókör jellegű beszélgetéseket kínál februártól májusig havonta egy alkalommal. A sorozat második beszélgetése Garaczi László Mintha élnél (Egy lemúr vallomásai I.) című regényéről március 12-én 17 órától kapott helyett a múzeum impozáns Lotz-termében.

Az estet Krusovszky Dénes moderálta, kérdésein kívül saját észrevételeivel is mederben tartva a beszélgetést. A programsorozat a terítéken levő mű irodalomtudományi kérdésein túl elsősorban a szövegek pedagógia felhasználhatóságára koncentrál. „Milyen módon lehet a regényt a középiskolai közegbe vinni, ez-e az a könyv, amin keresztül a diákok számára a posztmodern regény jelenségét érdemes volna bemutatni?” − hangzottak Krusovszky első kérdései beszélgetőtársaihoz.

A válaszok többségében megegyezett, hogy a Mintha élnél teljes egészében talán túl nagy vállalás egy középiskolai osztály számára. Fenyő D. György, Mészáros Márton és Visy Beatrix is inkább csak szemelvényeket vinnének az órákra belőle. Mint elsőrendű akadályt, kiemelték a szöveg nyelvének távolságát a középiskolások saját és átlagos olvasmányélményeik nyelvétől. Mészáros szerint 4-6 óránál kevesebb annak a hagyománynak a felvázolására sem volna elég, amit Garaczi regénye következetesen lerombol. Visy Beatrix véleménye, hogy a szemelvények viszont alkalmasak lehetnek a posztmodern regény jelenségének bemutatására.

Csobánka Zsuzsa rendhagyó ötletet vetett fel: egy hosszú, akár egész éves külön projekt keretében próbálkozna a teljes szöveg megvitatásával, hiszen a regényben megjelenő identitás-leépítés, az oktatásbeli közeg hatása a gyerekre mint szabad lélekre bontódik ki a könyvben. További gondolatai a regény befogadása kapcsán felmerülő nehézségekről már a második kérdéskörhöz vezettek. Szerinte nem csak a nyelvezet, de a kulturális háttér ismeretlensége is nehezíti az értelmezést, hiányzik a klasszikus regények részletező realizmusa, csak villanásszerűen sejlik fel a szöveg által megkonstruált világ.

Krusovszky Dénes a regény belterjességére is rákérdezett. A szöveg fontos építőelemeként és egyben humor forrásaként szolgáló asszociációs felsorolások közül idézett: „Guri-Guri, függönytartó, tömegbélyeg, lábrács, linóleum, Ultrapaszta, Mos6”. A felsorolás nyelvi játékossága, poetizáltsága szórakoztató az olvasó számára, de ugyanakkor az csak részben érti, attól függően, mennyivel később szocializálódott a regényvilág korszakától. Krusovszky szellemes becslésbe bocsátkozott, miszerint 90%-ban értette a regény tárgyi, szociális világára utaló jegyeket, Mészáros ennél óvatosabban 60%-ot mondott. Egyetértettek tehát, hogy ezek a részletek, az egyébként általánosan érdekes „lelki részt”, körbeágyazzák, és nehezítik az értelmezést.

Mészáros Márton ennek kapcsán vitába szállt a Bónus Tibor Garacziról írt monográfiájában tett megállapítással, miszerint a retorikus mozgások felől közelíthetjük meg a szöveget, hiszen az következetesen visszavonja a mimetikus olvasás lehetőségét. Mészáros szerint a regény sikeréhez hozzájárult a mimetikus olvasat, a kontextust megélt olvasók számára katartikus élmény a könyv, de a későbbi generációk számára egyre inkább kihúzódik alóla a talaj. Krusovszky Dénes összefoglalva generációs regénynek nevezte a Mintha élnélt, ahogy a megjelenés idejében, 95-ben is, már így tartották számon.

garaczi_3
Mégis érv a regény mellett a beemelt anyag esztétizált, poetizált megjelenítése. Fenyő D. György ezt az erőt a kiválogatott szavak izgalmas voltában látta, ugyanis Garaczi nem közhelyes elemeket írt le. Például a „Mos6” (Fenyő D. magyarázata szerint, kis kiszerelésű flakonos mosószer) leírása ilyen formában a maga idején humoros nyelvi invenciónak számított.

A következő téma a regényszerkesztés kérdése és a műfaj problematikája volt. Látszólag ugyanis a narrációban nincsen logika, anarchikusan csap át a 60-as évek óvodásának, a 70-es évek kamaszának és a 80-as évek egyetemistájának nézőpontja a másikba. Az elbeszélői centrum hiánya több szempontból indokolt. Visy Beatrix kiemelte, hogy a különböző nézőpontból származó nyelvi panelek, tagmondatok szintjén keverednek egymással: „otthonról hozott cukrot be kell adni közösbe, nem jövök ide többet, Ica néni megfenyeget, nagyon unlak drágám, evésnél a lábad egymás mellé kell rakni, beszélni, szürcsölni, turkálni, csámcsogni tilos”.

Csobánka Zsuzsa észrevétele magyarázatot ad erre, szerinte a regény egy olyan szereplőt mozgat, aki nem létezik. Jó példa erre, hogy az elbeszélő 4 éves korában kijelenti az anyja, hogy őt elcserélték. Hasonló, a személyiség nélküliségre utaló jelek vonulnak végig a regényen (az apa halála, a barát halála kapcsán), tartalmi síkon egy nem létező személyiség én keresését látjuk. Krusovszky szerint a második, harmadik részre ez a nevelődési regény vonulat ki is rajzolódik, ezért a középiskolások számára is befogadhatóbbnak tartja a trilógia második részét a Pompásan buszozunkot. Mészáros Márton ezt a regényt több évig tanította is teljes egészében.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a műfaj kérdése fontos, de arra kihegyezve, hogy milyen zsánerekkel kerül a szöveg párbeszédbe, és milyen módon dekonstruálja azokat. Visy Beatrix az alcímre utalva a vallomás, önéletírás műfaját vetette fel. Szerinte a diákságnak is bemutatható problémák ezzel kapcsolatban az én fikcionalizálása, az irodalmi elbeszélés módja, továbbá a mediális közvetítés szükségszerűen hazug volta. Fenyő D. György felhívta a figyelmet, hogy a vallomást mint műfajt a szerző maga is rögtön idézőjelbe teszi, tudniillik egy lemúr vallomásairól szól.

Végezetül a humor jelentőségét vitatták meg a műben. A beszélgetők kiemelték, hogy a regény tulajdonképpen szomorú, tragikus anyagot dolgoz fel. Csak egy közülük az óvoda, az oktatás diktatórikus, konformizáló hatása. Mindannyian megéltük az értelmetlen, elnyomó parancsokra épülő nevelési szándék megnyilvánulásait, az összetett sarokkal evést, a kötelező délutáni alvást. Mészáros Márton szellemes gondolata, hogy a cím is olvasható a sokat hallott tanári sürgetés értelmében: „Mintha élnél!”. Mindegy, hogy a zen buddhizmus, vagy a kelet európai irónia mozgatja ezt a humort, jelentős építőeleme a műnek. Csak úgy éli túl a saját életeseményeit az elbeszélő, ha magán is nevet. „Négy éves koromra leszámoltam csalóka ábrándjaimmal; minek születtem meg” – és ezekhez hasonló kijelentések, magát a kiábrándulást is kinevetik, a Krusovszky által idézett Bán Zoltán András szavaival élve, míg végül nem marad más, csak az „üresre kacagott világ”.

garaczi_2
A közönség soraiban, többnyire tanárok és diákok ültek. Egy kérdező az oktatásbeli gyakorlati kérdések további megvitatását javasolta. Ennek a kérésnek az beszélgetés során is próbáltak eleget tenni, de válaszukban még tettek egy-két javaslatot. Fenyő D. ötlete az volt, hogy a szövegrészletet kutatómunka után olvastatná el, és megvizsgálnák mit jelent az egyes valóságelemek felsorolásszerű sűrítése. Visy Beatrix a részleteket versszerűen vitatná meg, egy, az általa Esterházy esetében is kipróbált metódust javasolva. Csobánka Zsuzsa izgalmas gyakorlati feladatot is ajánlott, megíratná a diákjaival a saját felsorolásukat a világukról, ezzel közelebb hozva Garaczi fogalmazásmódját hozzájuk.

Összességében elmondható, hogy nem mélyreható elemzést kaptunk, de irodalomtudományi szempontból is érdekes kérdéseket villantottak fel az összegyűltek, ügyelve arra, hogy gyakorlati pedagógiai kérdéseket is előhozzanak. A beszélgetéssorozat következő epizódja április 23-án Grecsó Krisztián Isten hozottjáról fog szólni, változatlan helyszínen, a PIM-ben.

Bödecs László

Fotó: Tóth Eszter

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s