Y-generáció

http://www.litera.hu/hirek/egy-regeny-valakirol-aki-nincs

És ennek folytatásaképp: Csobi Sound Csepel után Gdanskban:

Április 24-én módszertani foglalkozás szabadon a budai lengyel kávézó- és könyvesboltban, a Gdanskban.

Téma: az április 23-i Y-generáció könyve: Grecsó Krisztián: Isten hozott című regénye.

Tanárokat és diákokat egyaránt nagy szeretettel várok!

Az Y-generáció nevű programsorozat fiatal magyartanárok, irodalmrok és írók kezdeményezésére jött létre, célja pedig a kortárs irodalmi művek és a tizenévesek egymáshoz való viszonyának felderítése.  A taníthatóság kérdése fontos és folytonosan szem előtt tartott aspektusa a sorozatnak, de korántsem ez az egyetlen hozadéka.

Sofi Oksanen Tisztogatás című regénye és Wolfgang Herdorff Csikk című könyve után márciusban Garaczi László Lemúr-könyveinek első darabja, a Mintha élnél került sorra. A moderátor Krusovszky Dénes volt, aki nemcsak kérdéseivel, hanem építő megjegyzéseivel is hozzájárult a Csobánka Zsuzsával, Fenyő D. Györggyel, Mészáros Mártonnal és Visy Beatrixszal folytatott eszmecseréhez.

A beszélgetés résztvevői gyakorló magyartanárként valamennyien potenciális tananyagként vizsgálták a regényszöveget, holott egyetértettek abban, hogy a Mintha élnél nehezen használható fel a középiskolai oktatásban. Ezt azzal indokolták, hogy a Garaczi által működtetett nyelvezet nagyon távol áll a mai tizenévesek nyelvétől – attól a nyelvtől, amelyet olvasmányélményeik révén megtapasztaltak. Fenyő D. György és Visy Beatrix csupán részleteket, szemelvényeket vinne be saját órájára, Csobánka Zsuzsa pedig inkább egy olyan nagyobb volumenű projekt számára tartja megfelelő anyagnak Garaczi regényét, amely érdeklődőbb diákok tanórán kívüli oktatását célozza meg. Mészáros Márton úgy gondolta, hogy alapos előkészítés után talán érdemes egy próbát tenni a Mintha élnéllel. Feltevését részben arra alapozta, hogy korábban már tanította a Lemur-könyvek második részét, a Pompásan buszozunkot.

A résztvevők több termékeny szemponttal szolgáltak a regénnyel mint oktatható anyaggal kapcsolatban. Visy Beatrix szerint a posztmodernitás megértéséhez kiváló szemléltető eszköz lehet Garaczi László regénye. Csobánka Zsuzsa egy gyakorlati javaslatot is tett: felvetette, hogy a Garaczi-mű bizonyos részleteinek mintájára olyan mondatokat kellene íratni a gyerekekkel, amelyek sajátos, speciálisan az ő korukhoz kötődő szavakat sorakoztatnak fel. A Mintha élnél ma már különösnek tetsző, a fiatalabbak számára nehezen értelmezhető kifejezései központi szerepet kaptak a beszélgetésben. Fenyő D. György, aki a könyvben említett Mos6 márka mibenlétéről is felvilágosította a hallgatóságot, a Mintha élnél nyelvezetét a magyar nyelv sokrétűségével és a generációs különbségekkel egyaránt összefüggésbe hozta. A beszélgetőpartnerek szükségképpen saját nyelvi-kulturális meghatározottságukra is reflektáltak: Krusovszky Dénes a könyvben felhalmozott poénokat, tárgyakat 90 százalékban érteni véli, a maradék 10 százalékkal azonban már nemigen tud mihez kezdeni. Mészáros Márton szerényebb számot említett: mindössze 60 százalékban tárultak fel előtte a kilencvenes évek fiatal felnőttjei számára még maguktól értetődő fogalmak.

A százalékokkal méricskélő, tapogatózó nem-értés meghatározások kulcsmondatát Krusovszky Dénes fogalmazta meg: „Ez egy nagyon erős generációs nyelv, egy generációs könyv.” Emiatt nem érti például Krusovszky a korhoz kötött szavak egy jelentős hányadát. Ez pedig a nagyobb szövegegységek megértését is akadályozza, mi több: ezek a tárgyak. terméknevek „a lelki részre rámásznak”, vagyis háttérbe szorítják a valóban figyelemre méltó és érdekes jelenségeket.

A generációs beszédmódok közt feszülő ellentétet Mészáros Márton a mimetikus olvasás lelepleződésével azonosította. A Garaczi-regény egykori sikerét a mimetikus olvasásmódra való igényhez kötötte, vitatkozva Bónus Tibor véleményével, aki szerint ez a szöveg mindenféle mimetikus olvasás lehetőségét következetesen visszavonja. Visy Beatrix ezzel szemben úgy vélte, hogy a Mintha élnél erőssége éppen abban áll, hogy nem erőltet rá az olvasóra semmiféle kötelező érvényű olvasásmódot, hiszen a mimetikusan és a retorikusan olvasható szövegrészek egymással folytonosan játékban állnak.

E rövid elméleti kitérő után Krusovszky a regény műfajiságának és a szöveg szerveződésének irányába terelte a beszélgetést. A résztvevők mindannyian úgy látták, hogy Garaczi művének nincs igazi narrációja. Legfeljebb egy asszociatív szerkesztésmód jöhet szóba, de még ez a felvetés is gyenge lábakon áll. Csobánka Zsuzsa a Mintha élnél szerkezetét olyan jelenetekre való visszautalásokban, olyan regénybeli élmények átszüremlésében jelölte ki, mint például a főszereplő negyedik születésnapja, amikor az anya először utasítja őt el. Krusovszky szerint a regényben tipikusan dekonstruktív gesztusok működnek – vagy ahogyan Csobánk a Zsuzsa megfogalmazta: a főszereplő „visszabontja magát és akit felépít ebből, az nincs.”

A regényben megfigyelhető szétírási technikát Visy Beatrix két ponton látta megvalósulni: a nyelv és a név által. Miközben Visy a Mintha élnél centrumtalanságára hívta fel a figyelmet, utalt az alcímben megjelölt „vallomás” műfajra is. Mészáros Márton szerint éppen ez az, ami közel hozhatja az első Lemúr-könyvet a fiatalabb generációhoz. Fenyő D. György azonban kiemelve a lemúr szó jelentőségét, azt hangsúlyozta, hogy a műfajiság, az önéletrajziság itt eleve el van bizonytalanítva, s talán nem is igen érdemes foglalkozni vele.

Krusovszky utolsó kérdése a regény humorára vonatkozott. A hozzászólásokból egy olyan megszomorított humor képe bontakozott ki, amely a túlélés egyetlen lehetséges módjaként mutatkozik meg. Krusovszky Dénes szerint olyan ez a szöveg, mintha Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének vidám verziója lenne, hiszen a két mű között nagyon sok a tematikus hasonlóság. Csakhogy míg itt az értelmetlenség is derűs színen tűnik fel, addig „Borbély Szilárd regénye a sötétségek sötétsége”.

Csobánka Zsuzsa a humor vonatkozásában azokat a pontokat emelte ki, amelyek a gyermekkori nagy szembesülések döbbenetét fogalmazzák meg. Visy Beatrix pedig saját tanári gyakorlatából hozott példát: Esterházy Péter írásait nem regényként, hanem versszerű szövegként olvastatja a diákokkal. Ezt a módszert minden posztmodern mű – így a Garaczi-regény esetében is – alkalmazhatónak tartja. A beszélgetést Krusovszky Dénes ugyancsak e gondolat jegyében zárta, amikor leszögezte: „Garaczi felszabadítja az olvasást, az olvasásmódokat.”

A közönség soraiból érkező hozzászólások a regény tanításának gyakorlati lehetőségeire mutattak rá. A beszélgetés elsődleges célja ugyanis nem a Mintha élnél bemutatása vagy mélyreható elemzése volt, hanem a tanári munkában is hasznosítható megfigyelések felsorakoztatása.

Mészáros Márton szellemes megállapítása szerint a regény címe is a tanárok egy közismert frázisára utal. „Mintha élnél!” – noszogatják a diákokat időtlen idők óta. S e folytonos sürgetésben, a gyermekkori élmények bizonyos hasonlóságaiban talán mégiscsak közel kerülhetnek egymáshoz azok a generációk, amelyek közé aMintha élnél nyelvezete egyre élesebb határt von.

Tóth Anikó

Advertisements
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s