Hullámtér (Zöld-ciklus 6.)

Kisebbeket lépni, mint az Isten, aki ráér,

álmomban a part mellett futok végig, pedig ártér,

miközben a mélyebben fekvő szabályozatlan napok,

a kialvatlanság, a néma vasárnap és a hétköznapok

mind felmadzagozott testtel vak házakhoz csapódnak,

kiül rám a só, akár a nyakamba sugdosott sóhaj,

 

kisebbeket lépni, mint a türelmetlen ember,

mert a szaporaságban a szív gyorsabban ver,

távolabb egy ablak csukott üvege állítja meg a fényt,

megtorpan, billen, hajlongó derekamba vert ék,

a fennsík csöndes, futva tapasztottam be a szám,

hátha megkönyörül: magától pereg ki a belekeményedett sár.

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s