Rajzás

A rácsokból nem simogathat ki.

Úgy él benned, mint egy álom

napról napra egyre élesebben bevillanó képei.

Ahogy rákanyarodik,

tele lesz bogárral a szája.

A szeme, az orra és a szája.

Lehajol, és krétával feszít ki,

eltüntethető legyen a mozdulat.

Fehér cipőben az a rengeteg láb.

Ha állaté lenne, csak alsó végtag.

De így domborodó aszfalt a térben,

kutyák futnak utána, azt hiszik, játék.

Mint egy kő, eldobod, visszahozza,

okos szeme kérlel, hogy játssz még.

Ahogy közeledsz, hátrafordulnak a székek,

borogatott testükkel vonnak kérdőre.

Hogy mondd, ember, van-e több benned annál,

mint az a rács, ami képtelen arra, hogy fölemeljen.

Advertisements
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s