A legfontosabbak

 

A homloka kezdte.

A térd most nem számít, a gerinc más tőből roppan.

Mint a növények egy kései órán,

sötétedésében láthatatlan.

 

Azon az éjjel, mikor egy férfi a mellén dobolt,

kifakadt a térd felett minden mozdulat.

Itt van a szó rá.

Magamba zárlak: szétszórhatlak.

Mindig van, aki a gangról a lépcsőre ültet.

Mindig van, ki a szívemből elmenekülhet.

Mindig van egy lakás, szívszobára bérlet.

Mindig újratanulom a testet. Kőről kőre.

Mindig egy-egy templom, szög nélküli szószék,

szegények szemében vörösfenyő levél.

Szórt fény lenn az utcán, ahogy buszra szállok.

Egy kicsi kulcsot loptam, talán te sem bánod.

Ami a homlok mögött bujkál, az ölébe fog ülni.

Mintha magam látnám szépen elkékülni.

 

Adj a testemre vértet.

 

Magam ellen, ha újra hadba lépek,

akasszam egy ágra a csilláros beszédet.

Ha tőlem függ a szó, szakad, bontogassad őket.

Ezüstszalag hajadban, lassabban vetkőztess.

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s