Sorozaton kívül – Sárközi Éva tudósítása a Hideg bűnök bemutatójáról (Irodalmi Jelen)

http://www.irodalmijelen.hu/node/11445

Írók Boltja, könyvbemutató, terem zsúfolásig tele, de tényleg, minden széken ülnek, huszonöt vagy harminc vagy harmincöt nem fizető néző, néznek. Pódiumon két költő, egy szerkesztő, Poós Zoltán, Csobánka Zsuzsa, Mészáros Sándor, beszélgetnek, költő felolvas, szerkesztő kérdez. Költő épp felolvas, telefoncsöngés, szerkesztő felveszi, felugrik, kirohan…

A Kalligram virtuális költészeti sorozatának két legújabb darabját mutatta be az Írók Boltjában Mészáros Sándor szerkesztő október 6-án, csütörtökön. A harántméretű 145×155 mm-es kötetek természetesen teljesen valóságosak és kézzel foghatóak – kis idő múlva, mindkettő – a sorozat az, ami csak a tudatunkban létezik. Nincs ugyanis sorozatcím, a kiadó sorozaton kívüliként jelöli meg őket. A Kalligram költészet műfajában megjelentetett kötetei között hosszú évek óta megtaláljuk a szóban forgó – csak magyar szerzőket közlő –, többnyire fűzött, ritkábban kötött könyvecskéket, melyek azonos formátumúak s tipográfiailag is egységes képet mutatnak. (Idén már megjelent közülük kettő, Németh Zoltán és Orcsik Roland versei.)

A boltba lépve első pillantásunk Poós Zoltán Képzeld magad az én helyembe című új könyvének halmaira esik, viszont egyetlen Csobánka Zsuzsa kötetet sem látunk. Ez a magyarázata a lead-ben leírt kis közjátéknak, valami félreértés következtében a nyomda csak az egyik kötetből szállított, de a könyvbemutató közben befutottak a Hideg bűnök példányai is, s más lehetőség nem lévén, a szerkesztő maga kénytelen kiszaladni értük.

A Kalligram csoportos könyvbemutatóit többnyire a randomizálás módszere szervezi, így az a meglepő, hogy Mészáros Sándor – a nyomdai malőrrel kapcsolatos vallomás után – még azért is szabadkozik, hogy a most bemutatandó két szerzőt nem sok minden köti össze, azon túl, hogy „egy bizonyos szituációt reagálnak a kortárs költészetben”, ami nyilván majd minden költőről elmondható. Talán nem is feltétlenül szükséges, hogy egy kiadói könyvbemutatón szereplő szerzők között mindenképpen kapcsolat legyen, épp elég indoknak, hogy ezek az újonnan megjelent könyvek. Rokonszenves ez az álláspont, inkább, mintha egy kimódolt motivációt erőltetnének rá.

Poós Zoltán évtizedes múltra visszatekintő, sokkötetes költő és prózaíró, húsz év terméséből válogatott – saját maga – új kötetébe. Térey Jánossal és Peer Krisztiánnal együtt indult pályája, de magát még Kemény István generációjához sorolja. Hat ciklusra osztott verseskönyve elején – mintegy ars poetica-ként – a Maradt a szégyen című, 2009-es költeménye áll. „Hazánk csak a fantázia hajnalálma,/ pedig egykor a teljességet osztotta/ szét, de mára csak kő maradt a régi/ tettek helyén, hová nem ültetnek/ jövendőt, mert az mélyebb földet/ kíván, mint a jelennek arasznyi kérge.” A ciklusok fordított időrendben követik egymást, a legújabb korszak versei elöl, a legrégibbek – a nyolcvanas évek s a kilencvenes évek első felének költeményei – legutoljára. A legkorábbi vers 1982-es keltezésű, ha jól számolom, akkor a szerző épp tizenkét éves volt. Az első mintegy hatvan oldal versei kötetben most jelennek meg először, bár ez a huszonhárom mű is majd egy évtized termése. Poós lendületből ír, s e lendületet hitelesíti az adott élmény, de a verseket általában nem tekinti lezártnak, gyakran átdolgoz, újraír. A hat ciklusból csak az 1996-os Amerika darabjaihoz nem nyúlt hozzá később. Mészáros Sándor rákérdez a költői hatásokra, a korai verseken érződik a német romantika befolyása, leginkább Hölderlin és Novalis, majd a Króm című kötet hangvétele cyberpunkos irányt vesz. Szóba kerül még a közköltészet és a politikum megjelenése is a kortárs lírában, de Poós elhárítja versei ilyetén konkretizálását, nála nem karakteres a politikai attitűd, inkább a városi és vidéki életforma leírása és identitásbeli kérdések foglalkoztatják.

A Csipesszel a lángot – a kortárs irodalmat tárgyaló kevés tanulmánykötet talán legjobbika – egyik elemzése nemzedéki sajátosságként írja le azt a költői módszert, hogy a mű látványosan hasonlítson a klasszikus versekre, de egyben önkorlátozó, rezignált, ironikus és reflektív legyen, és semmiképpen ne legyen benne elragadtatás. Mégis vannak elragadtatott költők, ilyen Kun Árpád, Vörös István, Borbély Szilárd, Tóth Krisztina – és Poós Zoltán –, akiket viszont a szerző, Weér Ivó a nemzedéki köztudaton kívül állóknak tekint. De Poós Zoltán volt az is, aki Téreyvel és Peerrel együtt, ugyan álnéven, de indult egy rapversenyen is. Ezen az estén – a már idézett Maradt a szégyen után – még elhangzott az Éjféli táj, a Végtelen és a Befőttek, én mégis egy ötödik versből idézek, „Maradj csendben,/ Épp engem dicsérnek!/ Téged elhagytak,/ rám talán vár valami./ Talán a vak harmónia,/ Talán az ösztönös jóindulat,/ bármi.” (Aratás)

Csobánka Zsuzsának a Hideg bűnök a második verseskötete – a 2009-es Bog után –, de idén, a JAK-füzetek sorozatban, már megjelent egy könyve, a Belém az ujját című regény. Érzéki könyv az új verseskötet, mondja a szerző, de a szenzualizmus értelmében. „Abban, ahogy érzékelem a világot, van valami nőiség, de ne legyek ebbe a skatulyába bezárva. A szövegekben nagyon durva tudok lenni, a valóságban épp ellenkezőleg. Az a veszélyes, hogy ezek mind az én érzéseim. Sosem hazudok, mindig őszinte vagyok.” „ – Nem a személyes hitelességre gondolsz?” – veti közbe Mészáros Sándor, „– Nem, nekem az egy! Ezek a versek kifordulnak egy lélegzetvétellel, nem nagyon szoktam utólag javítani, olyan mintha szublimálnék, minden, ami átfolyik rajtam, kijön mint vers, s ez élni segít.”

Az új kötet három ciklusa háromszor harminchárom vers. Felelős szerkesztőként Németh Zoltán jegyzi a művet, a szerző kérte fel őt és Mészáros Sándort, s közösen válogattak, alakították ki a kötet szövegét. Az első ciklus transzcendens líra, a középső a férfi-női viszonyokról szól, az utolsó témája a gyermek. A három ciklust három-három vers keretezi egy-egy mottóval – „…Az összes közös magzatot…” és „…lapockák helyén szárnycsonkok…”. A hármasság az antikvitás szimbólumrendszerében női szubsztancia, a női felsőbb hatalmak triászai a Gráciák, a Hórák, a Párkák, a Gorgók és az Erinnüszek, a kilenc Múzsa pedig mindennek a non plus ultrája, a 99 verset tekinthetjük tehát a fokozás fokozásának. Az első ciklus metafizikus témái ismeretében még a keresztény Szentháromság egysége vagy a buddhista megvilágosodás háromtestű mivoltának ihlető sugallata is gyanúba keveredhet. Jacques Roubaud, a francia költő és matematikus egyik axiómája szerint: „A költészet a nyelvet a szám és a ritmus által beszéli, és a nyelvben a szám a ritmus által beszél.”

A vers legtöbbször egyes szám első személyben íródik, szubjektív személyes líra, alanyi költészet, de szinte mindig játszik benne az interakció, a megszólítás, sőt felszólítás. Nagyon erősek a verszárlatok: „Ma tanultál meg repülni. Szabad vagy, rettegj.” (Darvak szinkronban), „Vágy vágya a vágyra: senki senkibe.” (Transzszibéria Expressz), „Imádatomnak isten kell,
a szeretet hibában feszül meg.” (Frankenstein). Itt is van költői hitvallásként választott szöveg – kurzívval szedve, mint Poósnál. A Csobánka Zsuzsa-versek szerepjátszás és őszinteség, elrejtőzés és kitárulkozás különös, de egyben természetes kontaminációi. Ezért van az, hogy a nyitóversben idézőjelbe tett banalitás, a „túl a szavakon” olvastán hősnőnket Eliot Alfred Prufrockjának útitársaként látjuk, túl a narancsízen, a boron, teán, ki a nyomasztó kérdés felé gurítja el a mindenségből gyúrt kicsiny golyót.

A könyvbemutatónak vége, az egész csak egy szűk óra volt, a vendégek szétszélednek, hogy egy másik helyen újra összetalálkozzanak, hamar, nagyon hamar, a Parnasszus új lapszámbemutatója a Műcsarnokban egy óra múlva kezdődik.

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s