Katmandu messze van

A bőröndből nem pakolt ki, este jöttek érte, hogy továbbvigyék. Feltűrte a garbó ujját, visszaszámolt, a férje ezután majd három hétig egy szó nélkül vonszolja a napokat. Ezt a mozdulatot őrizte meg, a többire nem bírt figyelni, aztán épp emiatt tudott volna ordítani, Az istenért nem emlékszem semmi másra. Három hétig minden rezzenéstelen volt körülötte. Sötétkék garbó egy női testen, de az jóval később volt, hogy így gondolt a feleségére. Visszahajtott, magas nyakú. Nem rejteget, egyszerűen csak nem mutat. Az az öregember jutott az eszébe a boltból, akinek a teste tele volt dudorokkal. Először a haján akadt meg a szeme, hogy a szálak ritkásabban álltak, és közöttük borsószemnyi vagy épp barackmag méretű ragyák nőttek. Lipóton voltak ilyen férfiak és nők, villant elé, a vékony hálóing alól kitüremkedtek a duzzanatok, és sejtetni engedték, hogy az egész testen szórtan helyezkdenek el, néhol sűrűbben pettyezve a test felületeit. A lipótiak viszont annyiból szerencsésebbek voltak, hogy a férfiakat megborotválták az ápolók, kétnaponta gyakorlott mozdulatokkal vágták körbe a dudorokat, nem úgy, mint ennek a férfinak az arcán. Itt a szemölcsök körül centi vastagon állt, máshol összepöndörödött a szőr, látszott, elnagyolja, nem foglalkozik vele, talán tükre sincs. Ősz és fehér szálak mindenhol, még az is jobb lett volna, ha hagyja kinőni. Mennyivel másabb volt a nő testén az a száz meg száz repedés, forradás és heg, attól nem húzódott, nem undorodott. A letapogatott formákat éjjelente gondolatban ecsetelte, szúrta, ne a gennytől szakadjanak szét. De ezek az álmok is némák voltak, belül hiába ordított, attól nem lett volna se jobb, se rosszabb. Lassan megértette, amiről a szerzetes beszélt. Minden mozdulatlan lesz, ha nem mozogsz, és akkor mozdul csak meg, ha te is. János úgy döntött, inkább nem mozog, mintha saját mozgásával a felesége testét terhelné,mintha a mozdulatlansággal neki gyűjtene erőt.

 Az öreg szerzetes hajnal ötkor ébredt mellette, de némán, aprókat és puhákat lépve húzta be maga mögött az ajtót. János erre első nap felriadt, aztán később minden hajnalban magától ébredt, kezdett forgolódni. A mozgás félrevisz, dünnyögte, és lassabban nyúlt a vízért. A mozgás épp arra jó csak, hogy megint előhívja benne a kényszerességet, kikel, feláll, nyújtózkodik, iszik egy pohár vizet. A víz friss volt és hideg, a bádogpohár lett az egyetlen tárgy, ami körülvette őt attól az első riadt reggeltől kezdve.

 A résnyire kitárt ajtó mögül dőlt rá a fény. A vastag fa két vaspántja között csöndesen himbálózott a kopogózsinór, míg ott lakott, egyszer sem húzta meg senki. Csak a küszöböt nézte, a többi bármennyire is júliusi verőfény, de élettelen volt, a küszöb viszont finoman meghajolt a nehéz léptektől, a garbó súlyától és a néma napokétól, de ezt előre még nem tudhatta. Erre csak később emlékezett, mint a szerzetes mellett a földön fekve a garbóra, hogy vajon honnan jön, ha nincs ereje a fénynek. Apró résnek tűnt, ahogy ébredés után odalesett, míg a szerzetes hagyta, kicsit felforgassa, átfújjon a szobán a levegő és a fény. Utána indult csak futni. A férfi akkorra már a tűnékeny ürességet nézte mereven, pedig az ajtó zárva volt, hisz a szerzetes puhákat lépve behúzta maga mögött. Ugyanaz az aranypor, mint bent, de bent a félhomály barázdákat rajzolt rá, kint viszont szöszös volt, megragadhatatlan színekkel tele.

 A szerzetes futni indult, az első lépéseknél még érezte a szúrósabb fűcsomókat a talpa alatt. A férfire gondolt a szobában és a feleségére, hogy milyen bolond is az ember, ahogy szeret. Látta maga előtt a férfit, amint évekkel ezelőtt az üvegért nyúl, és látott mellette egy másik alakot, aki miatt rajban tanult meg félni a férfi. A feleség testében ekkor kezdtek a sejtek buzogni, mert az ilyen szeretet elviselhetetlenül önző. A nő gyors volt, a férfi leült mellé a padra, aztán mégis a mozdulatlanságból rebbent annyi bogár. Először páncélosak voltak és zöldesek, mint a szerzetes talpa alatt a fű, aztán a páncél egyre vékonyodni kezdett, nem lehetett látni a félhomályban, újak jöttek vagy a régiek soványodtak, töppedtek-e össze. Ezer és ezer hemzsegő rovar, volt bennük valami megejtően szép, a férfinak a jegenyék jutottak eszébe, ahogy ezüst pikkelyeikkel a vonat után intenek a szélben. De a padon csönd volt, néma intés, a rovarok enyésző raja, ahogy belepték a férfi lábfejét, kezét, onnan támadtak a szívre és a tüdőre. Ha nem mozogsz, semmi sem mozog. Ekkor értek el a gyomorhoz, behorpadt a súly alatt a bőr. Most másznak majd keresztül a köldökön. A nő behúnyta a szemét. Belülről könnyen támadnak a szívre, és a szív ilyenkor már akarja is, Mozogj, és akkor mozog minden, részegen bukik fel az élet.

 98 évig számoltam, hány éves vagyok, de már az is régen volt, ismétli magában, ahogy fut, már rég nem érez a talpa alatt se követ, se fűcsomót. Szikár és apró a teste. Egy mozdulattal seperd le, súgja félre, miközben a férj egyre csak számol, és elveszti a fonalat, és akkor újrakezdi a bogarakat, addigra már a tüdőben zsibongnak, osztódnak. A nő néma, Talán a csend eszedbe juttatja újra, ki vagy és én kid vagyok, Talán befoghatnád a pofád, ordítja a férfi, mert senki vagy és én senkid nem vagyok, de a nő rezzenéstelen, mélyeket szív, a garbó megemelkedik, Tudom, hogy gyűlölsz, és megint félre fogsz kúrni, undorodom tőled, és undorodom magamtól is. Dögölnék meg, hogy élhess végre szabadon. Dögölne meg benned az, aki ilyeneket gondol.

 A szerzetes ekkor ér haza. A férfi ébren, a szobában nincsen semmi zaj, nyílik az ajtó, a küszöböt súrolja az élettelen fény, a szerzetes beengedi. Tiszta a padló, a nő országokkal arrébb van, körülötte minden steril és fémes, a kínai orvos elalszik, holnap kezdi a kezelést. Egy éjszaka telt el a három hétből.

Advertisements
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s