10

Leállítja a motort, még az övet is kikattintja. Fészkelődik a székben, én pedig arról beszélek, hogy milyen csodákra képes az ember. Szerettem anyádat, mondja, csak sok minden közbejátszott. Például nagymamád befoghatta volna a száját. A csendről eszembe jut az előző mondata, hogy a jó házasság alapja a tízes szám, ez most az egy, könnyű vagyok. Tízig kell számolni, mondja, később a Fésűember kiegészíti, És imádkozni iparkodva, hogy minél több szót az isten elé vethessen az ember. Valaki félrebeszél bennem, tudnád a rettenetet, apa, hogy féltem, mi lesz, ha nem tudtok beszélni egymással, ha anya szájából megindul a föld, de persze az autóban légiesebb szavakat használok. Utólag úgy is értelmezhetem, zsarolás, mert erre azt válaszolta, előre eldöntötte, ha bárki bántja, ő többet nem kíváncsi rám. hatmilliárd ember él a Földön. Ott ülök és értem, aztán eltelik egy éjjel, eltelik egy nappal, a viharos szél végre csitul, csendesedik, és igen, talán a kelleténél erősebbek rám ezek a szavak. Megint bűnös leszek, aki rosszat csinál, torkoskodott vagy épp rossz fiókba nyúlt. Apa oldalra néz, oldalt a kurvák közelednek a bolt felől, lenyomja a központi zárat, hozzá ne kopogjon be senki.

Kettő: de mi van, ha újra megteszi. Zsóka arcán dohánytól sárgás a bőr. Zsóka most már lassan hatvan. A történet szerint Lőrinc eléállt, és azt mondta, megismertem egy nőt, szakítani akarok. Zsóka teste megbillent, szél kaphatta fel a szőröket, hajakat, azokba csimpaszkodott, amikor Lőrinc mellkasának dőlt. De istent nem akkor veszthette el, csak napokkal később, amikor újratanulta a számokat, és törni kezdte a miatyánkot. Miatyánk, nem vagy te sehol, ha ezt hagyod. Szentelt tereket mocskol a neved, lásd, én nem értem ezt a te országod, se az akaratod, se itt, se ott. Felszámolod az egeket, a földön pedig só van csak, kenyér semmi. Vétek van csak, megbossátás semmi, vétkezők csak és kísértés és gonosz. Ami ezután jött, utólag senki sem magyarázta, hogy Lőrinc aprótalpú gyerekeinek miért lesz tele az óvodában kékeszöld foltokkal a karja, mi az az elem, aki kicsavarja az aprócska csontokat.

Három: aki egyszer megtette, megfogja máskor is. Nekem sem volt könnyű, hidd el, mondja apám, és én elhiszem. Szerencsés véletlen volt, hogy megismertem mást. A férifakról azt tanítja, nem beszélnek. Magamban könyörgök, mondd már el, mit éltél át, nekem abból kell tanulnom. Megtanulni az üres motelszobát, az idegen hűtők zúgását, a csótányok kapirgászását a sötét helyeken. Fényre szétszaladtak már akkor is, mint évekkel később majd megtanulom én is, fekattintva a kollégiumi szobában a neont. Undorral vegyes izgalom fog el, ha eddig ennyien voltak, biztos éjjel, míg alszunk, is elő-előjönnek. Apró ízelt lábaik képtelenül vékonyak, szálasak, szöszösek, az undor talán épp abból adódik, hogy ennyi szöszösség, ennyi szál hogy erősödhet meg így, miféle sorsfonal az, amire bízhatom magam, ha éjjel apró rovarok kutatják át az alvó testem. Leseperhetetlenek, pedig nem akarnak ők semmit, csak vannak, csak éhesek, és mégcsak nem is rám.

Négy: a pokolnak van mélyebb bugyra, engem nem lehet szeretni. Ezt a beteg lelket el kell hagyni, büntetni kell, nem vagyok méltó, hogy bárkinek a hajléka lehessek. Zsóka is hazudott, és csak a düh etette, hazudott Lőrinc is, amikor anyám mellé bújt. Az aprócska lány éjjelente a tapétára feszítette a talpait, hátha a hűs falak lecsendesítik belül. De ami berágja magát, túl egyszerűen oldható kötés, épp ezért ő sem találta rajta a csomót, hiába bogozta minden éjszaka. Zsókát megsiratta, minden áldott nap, amikor a nő szorította a karját, Azt mondtam, kettesével állj. Csöndesen elmosolyodott, bocsánatot se kért. Zsóka ettől vörös lett, Miért büntetsz még ezzel is, szólította meg újra, de addigra már elhitte, üres felette az ég. Nem volt kérdés, Lőrinc magasabb férfi, minthogy hozzá újra lehajoljon, ezért úgy döntött, óvónőként majd a gyerekét bünteti. A kisvárosban eleredt a pletyka, mint nyári éjjeleken a csendes, mindent frissítő eső, ami után a sarkoknak porszaga lesz, de porszaga lesz a fáknak és a szeleknek is. Otthon álmatlanul nézte a plafont, el-elsuhantak felette az éjjeli utazók fényei, és ilyenkor egy pillanatra elhitte, mégis elmúlhat ez, mégis van olyan, hogy a gyerekcsontok hajlékonyak, nincsen bennük mész, hogy mélyre húzzon.

Öt: ha kiderül, én megölöm magam. A szégyenre gondolok mellette megint, a lábam között cseresznye és ribizli, a zöldbabot még apróra kell vágnom. Aki így retteg, annak kár volt megszületni, de inkább arra koncentrálok, ők miattam értek össze. A féltékenység halálfélelem. Rettegés attól, hogy nem leszek, valaki más bújik ki belőlem, belé, aki kedvesebb. Nincs halál, erre gondolj, Zsóka, ha megszólítalak, megteremtettél, az isten kénye-kedve szerint.

Hat: mélyeket lélegezz. Ha itt lenne, pontosan tudnád, semmi baj nem lehet, de nincs. Ott van, ott nem tudnak hétig, egyáltalán, számolni se, nincsen se toll, se papír, Zsóka, lélegezz, kifújhatóak a görbe gyereklánykezek. Apám úgy hiszem, ismer. Maga sem érti, de érzi bennem a sávos utakat, a megtett kilométereket, én meg arra gondolok, nincsen bennem senki, ha csak az érzés párolódik, a rettenet táplálja a reggeli fényeket.

Különben ez sem igaz. Az a rengeteg kihányt étel, anya karjának szorításai, hogy ne félj, nincsen semmi baj, nyugtatgat, úgy hazudik. Kialszom, persze. lesz nyolc és valahol kilenc is. Reggel a fények is másmilyenek, a feketerigók a kerítésen ugrálnak, egészen viccesek, épp amennyire egy állat az lehet, tíz, belepusztulok, tíz, szétszakadok belé, de azok csak ugrálnak, billegetik a szárnyukat, tíz, a kávé is lefőtt, tíz, lassan indulok, tíz, nem könnyű szeretni engem sem.

Advertisements
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s