Perjés István: Az iskola mítosza

“…. Ha így teszel, egyszer majd megszólítanak a néma kövek, s talán újra valósággá válik az iskola örök mítosza is.” “Szoktál még álmodni Velencéről? A galambokról, a terekről, a tükörvárosba tartó lagúnák homályáról? Mondd, meg tudod-e még idézni Velence titkát, a márványlapok rezzenéstelen csendjét, az erkélyeken időtlenül virrasztó kőcsipkéket? Ha a kezdet érdekel, sose a fényes házakat kérdezd. A titok odalent hallgat a lábad alatt. Amit biztos alapnak hiszel, talán nem több egy oszloperdőnél. De vigyázz, az illúzió oszlopai egyszer elfáradnak az odalenti és az idefenti világ erejétől. Velence titkát azért tanítsd te is tovább. Építtesd fel ezt a várost a neked rendelt emberi életekben. Kérdezz mindig az akaratról és az elfogadásról, s aztán válaszolj, olykor hittel, olykor kételyekkel. És álljon ott a te házad is a sorban, az utcában, a lagúnákban sodródó titok előtt. A kultúra néma márványával, és a gyermeki alkotásvágy kőcsipkés játékaival. De tanítsd a csöndet és a figyelmet is. Hogy együtt halljátok meg a város alatti tenger moraját. És együtt érezzétek az ősök jelenlétét, a múltba süllyedt mítoszok iskolát megtartó erejét. Tanítsd meg nekik a múltat és tanítsd meg hozzá, erőd szerint a jövőt. De tanulj tőlük te is, mert e mítoszt lakható várossá mégis tanítványaid pillanatnyi jelenléte varázsolja át. Ha így teszel, egyszer majd megszólítanak a néma kövek, s talán újra valósággá válik az iskola örök mítosza is.”

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s