Ringató

Vidd ki a babákat a kertbe,
ha az eső elmosná a falakat,
a pislogósokat és a szomorúszeműeket is.
Vigyázz, melyiket fekteted vízszintesen,
és melyik elég erős,
hogy mindent lássanak szemei.
Vidd ki a ruhákat a kertbe,
ha ennyi esőtől nem lett penészes,
szárítsa kicsit a szél.
Fújja ki a babák testéből az üregeket,
mert micsoda szomorúság ez,
hogy a vákuum élteti?
Micsoda naplemente kell és esőkopogás,
hogy elfeledjék végre a rossz álmokat?
Mi kong, mintha belülről eső ütközne ki,
mi kong, ami elveszi a babák eszét?
Csak az eső az, szívem, tente,
csak a fákat csavarja ki,
a kezedre vigyázok, őrzöm, ne félj, baba.
Mint szivárgó vér a frissen mosott ruhán,
nem látsz tőle mást, csak foltokat,
valaminek a hűlt helyét egy áradó jelben.
A szagra figyelj, ne a hangokra,
frissen mosott lepedő, paplan- és párnahuzat.
Egyik se bánt, tente.
Ne legyen több átizzadt babapizsama, tente,
ne legyenek esőtől karcosak az üvegek,
ne legyen ízület, ami szakad, tente, tente,
hajlítható vagy, baba – hitesd el vele,
nincsen semmi vágya más.
Aludj, baba.

Reklámok
Kategória: Egyéb | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s